RSS

Miskolc, ...°C
2026. január 19, hétfő, Sára, Márió

Gazdaság

Miskolcinapilap » Gazdaság » Az ingatlanfejlesztők átmeneti intézkedéseket, új áfa- és illetékrendszert javasolnak

Az ingatlanfejlesztők átmeneti intézkedéseket, új áfa- és illetékrendszert javasolnak

2018.08.08.

Átmeneti intézkedéseket, 2020-tól pedig új, fokozatos adóteher növelést eredményező rugalmas áfa- és illetékszabályozást javasol a lakásépítésekre a legnagyobb ágazati szereplőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK), a javaslatcsomagot a szervezet eljuttatta a kormánynak is.

Takács Ernő, az IFK elnöke hangsúlyozta, hogy az IFK szakmai javaslatai a lakásvásárlók, a piac és a költségvetés érdekeit egyaránt szem előtt tartják. Egyebek mellett ismertetik a lakásépítéseknél alkalmazott kedvezményes áfakulcs előnyeit, megszüntetésének hatásait és alternatív, konstruktív javaslatot is tesznek a kedvezményes kulcs 2019. év végi megszűnésekor egy átmeneti szabályozásra, illetve 2020-tól az illetékszabályok átalakítására, illetve az eladói illeték bevezetésére.

A kedvezményes áfakulcs 2019. végi megszűnésekor várható jelentős piaci káosz elkerülése érdekében – hasonlóan a 2009. évi áfaemeléskor alkalmazott intézkedésekhez – az IFK azt javasolja, hogy 2019. december 31-ig a földhivatalba benyújtott szerződéseknél a vételár megfizetéstől függetlenül 5% legyen a felszámított áfa. Egy ilyen átmeneti szabályozás mindenképpen segítene abban, hogy ne kerüljenek akár vásárlók ezrei olyan helyzetbe, hogy a megemelkedett áfával kelljen megfizetniük a vételárat az építőipari kapacitások szűkössége miatt kialakult esetleges késedelem miatt – emelte ki Takács Ernő, az IFK elnöke

Egy esetleges új, fokozatos adóteher növelést eredményező rugalmas áfa- és illetékszabályozás bevezetésével pedig biztosítani lehetne, hogy ne legyen azonnali drasztikus csökkenés a kínálatban és az értékesítésben, és az áfa emelése ne járjon együtt a szektorban az 5%-os áfa hatására már felépült fejlesztői, kivitelezői, anyaggyártói, tervezői kapacitások nagyon jelentős rombolásával. Az IFK világos, támogató jellegű átmeneti intézkedések mellett, tehát ésszerű mértékű, fokozatos közteher-emelést javasol, a lakáspolitikai céloknak megfelelő, célzott kedvezményekkel. Javasolják, hogy a közterheket ne egy lépésben, hanem előre meghatározott módon és fokozatosan növelje a kormány, így csak kis mértékben esne vissza a kereslet, illetve emelkednének az árak.

Az IFK véleménye szerint 2020 január 1-je után az új lakásokra vonatkozó adóteher (jelenleg 5% áfa + 4 % vevői illeték = 9 %) 14% mértékre emelése mellett biztosítható hosszútávon és stabilan a lakásépítések megfelelő szinten tartása. Mindez megvalósítható az 5%-os áfa fenntartása mellett egy új elem, eladói illeték bevezetésével, amelynek induló mértékét 5 %-ban javasolják meghatározni (5% áfa + 5 % eladói illeték + 4 % vevői illeték = 14 %).

Az eladói illeték emellett akár alkalmazandó lehetne minden olyan értékesítésre is, amely a használatbavétel előtt vagy azt követő 5 éven belül történik, így a plusz bevétel kizárólag a magyar államot illetné (szemben az áfabevételekkel, amelyet az EU-val meg kell osztani) és biztosítaná a rövidtávra spekuláló befektetők megadóztatását – hívta fel a figyelmet Takács Ernő.

Az IFK szerint érdemes lenne a vevői illetékek 2004-ben meghatározott 15 millió Ft-os értékhatárát is felülvizsgálni, hiszen az illetékkedvezmények újlakás esetén nagyon kevés esetben vehetők igénybe a jelenlegi árszintek mellett. Az illetékből pedig a családpolitikai céloknak megfelelően továbbra is kedvezményeket, visszatérítést lehetne adni.

Takács Ernő azt is kifejtette, amennyiben a kormányzat a 14 % közteher szintet tovább szeretné növelni, akkor azt 3-4 éves ciklusokban érdemes megtenni, átmeneti intézkedésekkel, de nem magasabb összteherszintre, mint 20 %.

Az ágazat legnagyobb fejlesztőit tömörítő IFK szerint az 5%-os áfakulcs bevezetése 2016-ban sikeres döntés volt, hiszen a lakásépítések jelentős növekedését hozta, és hozzájárult ahhoz, hogy a kormány által is kitűzött, évi 30 ezer körüli új lakás épüljön országosan. Ezzel támogatta a gazdasági növekedést, a költségvetés bevételeit és a foglalkoztatottság, illetve az átlagbér növelését, illetve a CSOK-kal kombinálva a családpolitikai célok elérését. A kedvezményes kulcs növelte a kínálatot, így mérsékelte az áremelkedés ütemét is. Az új építésű lakások árának emelkedését (összhangban a használt lakások áremelkedésével) ugyanis nem az 5%-os áfa bevezetése, hanem a bérek és a gazdaság növekedése, a kamatok alacsony szintje, a korábban elmaradt vásárlások pótlása miatti jelentős kereslet okozta. Az 5%-os kulcs bevezetése lehetővé tette, hogy a kínálat jelentősen nőjön és így az árak emelkedése mérsékeltebb legyen mind az új-, mind a használt lakások piacán, mintha maradt volna a 27%-os áfa – sorolta az elnök.

A dokumentumban az ingatlanfejlesztők kifejtik egyebek mellett, hogy a lakásépítés új megrendelést adott ugyan az építőiparnak, de az építőipari kapacitáshiányt nem ez okozta, mivel az építőipari termelés mindössze 15%-át jelentik a lakásépítések.

Példaként említik a környező országokban sikeresen alkalmazott kedvezményes kulcsot, és megjegyzik, hogy Lengyelországban 8%, Szlovéniában 9.5%, Romániában 5% az áfa, és a szabályozás sok éve változatlan. Hasonlóan kedvezményes kulcs kerül alkalmazásra Nyugat-Európa több országában is.

Az IFK arra is felhívja a figyelmet, hogy a lakáspiac kisebbségét jelentő befektetői vásárlásoknak is jelentős gazdaságpolitikai haszna van, hiszen ezek révén bővül az albérleti piac kínálata, így az albérleti díjak emelkedése mérsékeltebb, másrészt ezen keresztül javul a munkavállalók mobilitása. A piaci alapú bérlakások építését a jogszabályi környezet fejlesztésével is lehetne támogatni. Megfelelő szabályozással pedig a rövidtávon ügyeskedők kiszűrése is lehetővé válik. Az áfa 27%-ra emelésével valójában pont az eddig rövidtávra befektetők jutnának extraprofithoz – hangsúlyozzák a fejlesztők.

Takács Ernő jelentős eredmények közé sorolta, hogy a piac növekedésével megindult a szakemberek hazaáramlása, nőttek az építőipari bérek a szektorban dolgozók száma jelentősen nőtt, és 10 éves rekordot megdöntve meghaladta a 300 ezret. Fontos lenne a külföldön dolgozó, hazatelepülésen gondolkozó szakemberek és a szakma iránt érdeklődő fiatalok számára is fenntartani a pozitív jövőképet – tette hozzá.

A jelentős (22%-os) mértékű áfaemelés ellen felhozott érvek között szerepeltetik az újlakások javuló energetikai tulajdonságait, és hangsúlyozzák, a magasabb áfakulcs ezt a kedvező folyamatot is lelassítaná, de visszalépést jelentene az építőipari kapacitások szükséges kiépülésének eddigi kedvező trendjében is.

2021-ben az IFK számításai szerint a kevesebb uniós projekt és (áfa emelés esetén) a kevesebb lakás projekt miatt, az építőipari termelés csökkenhet, és magasabb áfakulcs mellett a lakásépítés megrendelés állománya is csökkenni fog, mindez pedig az építőipari termelés 20%-os csökkenését okozhatja.

Az áfaemelés hatására mindezeken túl gyorsul a használtlakások árának emelkedése is, miközben a 27%-os áfa bevezetése esetén kb. negyedére-ötödére eshetnek vissza az új építésű lakásfejlesztések. Végezetül arra is kitérnek, hogy a bankrendszernek sem mindegy az áfa mértéke, hiszen a lakásépítési projektek többsége banki finanszírozásból épül. A 2020-ra átcsúszó projektek szerződései pedig az átmeneti rendelkezés hiányában kockázatot hordoznak.

Takács Ernő az IFK szakértőire hivatkozva kifejtette: amennyiben 2019 után is fennmarad a kedvezményes áfakulcs - és a szervezet által javasolt, lépcsőzetes közteher-növelés valósul meg - 2022-ig évi 30 ezer közelében lehet ismét az épített lakások száma. Ezzel szemben, amennyiben 2020-tól ismét 27 százalékos áfa terheli majd az új lakásokat, 2022-ben az újonnan épített lakások száma alig haladja majd meg a 20 ezret. A lakásépítések számának visszaesésével pedig a költségvetésbe befolyó adók összege is csökken. Abban az esetben, ha a piac adóterhelése ismét megemelkedik, akkor a 2019-2022 közötti négy évben 20,5 milliárd forinttal több áfa, viszont 56 milliárd forinttal kevesebb személyi jövedelemadó és bérjárulék; 4,4 milliárd forinttal alacsonyabb társasági adóbevétel és 3,4 milliárd forinttal kevesebb egyéb adó befizetés folyik be a költségvetésbe. Így az áfakulcs megemelésének hatására 43,3 milliárd forinttal kevesebb adóbevétel folyna be a költségvetésbe 2019-2022 között, mint amennyi abban az esetben folyna be, ha az áfakulcs változatlan maradna - ismertette.

A lakásáfa jövője körüli bizonytalanság, illetve a kormányzati bejelentés arról, hogy a kedvezményes kulcsot nem hosszabbítják meg, a KSH legfrissebb adataiban is tükröződött. 2018 I. félévében ugyan még 6517 új lakás épült, 30%-kal több, mint egy évvel korábban, a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma azonban csökkent, 18 066 volt, 8,9%-kal kevesebb, mint 2017 I. félévében. Az építendő lakások száma például Budapesten 27 százalékkal esett vissza.

Takács Ernő, az IFK elnöke hangsúlyozta, hogy az IFK szakmai javaslatai azt a célt szolgálják, hogy se a lakásvásárlók, se a piaci szereplők, se a költségvetés érdekei ne sérüljenek, ezért az ágazati szereplők remélik, szakmai párbeszédet kezdhetnek a kormánnyal egy átmeneti szabályozásról, illetve 2020-tól az illetékszabályok átalakításáról. Kiemelte: a fejlesztők bíznak abban, hogy esetleg egy köztes áfakulcs kialakításával elkerülhetővé válik a lakásépítés drasztikus visszaesése 2020-tól, pont attól az időponttól, amikor az EU források kifutása miatt a magyar gazdaság élénkítésére is szükség lehet.

Ön szerint esélyes a Tisza Párt a Fidesz leváltására?

Földrengés rázta meg Horvátországot, Pécsett is érezni lehetett, anyagi károk is keletkeztek

Horvátországban újabb földrengés volt tapasztalható, az MTI azt írja: ezúttal 6,3-es erősségű földrengés rázta meg Horvátországot kedden kora...

hírek innen, onnan

Kapitány István: Megteremthető az orosz energiahordozóktól való leválás

Az ellenzéki párt új igazolása a gazdaságpolitikát bírálva azt mondta: a magyar kormány túlságosan a külső okokra fogja a gazdasági...

Azonnal töröld ezt a két appot: mindent látnak a telefonodon

Sokkal többet ártanak, mint használnak.

Von der Leyen kihagyta a negyedik bizalmatlansági indítvány vitáját, Gál Kinga ezt elfogadhatatlannak nevezte

A Fidesz–KDNP delegációvezetője szerint a Mercosur-egyezmény újabb merénylet az európai mezőgazdaság ellen, az Európai Bizottságtól...

YouTube-videókat nézve tanulta meg a valósághű szájmozgást egy humanoid robot

A robotika jelentős fejlődésen ment keresztül az ügyesség terén, de a beszédhez kapcsolódó szájmozgás eddig túlságosan művi maradt.

A 69 millió dolláros sci-fi, ami még Arnold Schwarzenegger filmjénél is jobb

Egy igazán érdekes sci-fi, ami sokkal többet érdemelne.

Magyar fejlesztésű autósapp segít spórolni a kötelezőn

Megéri jól vezetni a Drivello-val – az Union új okosappja díjazza a felelősséget, a felhasználók kedvezményt kaphatnak a kötelező...

Nagyházi Lőrinc „felhúzta a szoknyáját"? Döbbenetes mik nem történnek a Kincsvadászokban

Nagyházi Lórinc hamar felfedezte a ritka darabot.

Ursula von der Leyen kemény ütéseket is kapott

Az Európai Bizottság és annak vezetője, Ursula von der Leyen ellen a Mercosur-megállapodás miatt benyújtott bizalmatlansági indítványról...

Az orvosok nem beszélnek róla, pedig ezek a vitaminok szinte újraindítják az agyad

Vitaminok, amik segítik az agy egészségét.

Trump egymilliárd dollárt kér a Béketanács tagságáért, aminek élére örökös elnöknek nevezné ki magát

Orbán volt a leglelkesebb, de Trump Putyint is várja a csapatba, amibe sokan már egy ENSZ-pótlékot látnak bele. Izraelben heves tiltakozást...

Orvosi rendelőnél, vizsgálatra várva gázolta el anyját egy fiú tolatás közben

Az idős asszony súlyos sérüléseket szenvedett.

Rejtélyes vasrúdra bukkantak az űrben

Egy hatalmas, vasatomokból álló sávot fedeztek fel a Gyűrűs-ködben, amely akár bepillantást is adhat abba, mi várhat ránk nemsokára....

Sport

Varga Zsolt keményen beszólt a bíróknak a szerb–magyar rangadó után

A szövetségi kapitány szerint árnyékban harcoltak Belgrádban.

Robbie Keane felesége végleg lebuktatta Tóth Alexet

Ezekben a pillanatokban dől el a labdarúgó sorsa.

Hét és félmilliárdot keresett profiként, most mégis hajléktalan a közelmúlt sztárja

Könnyen lehet, hogy meg is zakkant a megpróbáltatások hatására, de az sem kizárt, hogy mástól.

Előbb levonultak a pályáról a szenegáli futballisták, majd visszamentek és megnyerték az Afrika-kupát

Kaotikus döntő után nyerte meg története második Afrika-kupáját Szenegál.

Öt kapufája ellenére kikapott a Barcelona San Sebastianban, már csak egy pont a Madrid hátránya

A katalánok három gólját érvénytelenítette a VAR.

Az Újpest csábíthatja vissza az NB I-be az elmúlt évek egyik legígéretesebb légiósát

250 ezer euróért cserébe vehetik kölcsön Szabics Imrééktől.

Átnevezik Varga Barnabásék otthonát a kiütéses derbigyőzelem után

És még a hivatalos szurkolói boltba is ellátogattunk a görög fővárosban.

Döbbenetes levonulás és dráma az Afrika-kupa döntőjén, Mourinho pusztító válasza a Real-kispadra - külföldi körkép

Ezek voltak a legfontosabb és legérdekesebb vasárnapi hírek a külföldi foci világában és a nemzetközi átigazolási piacon.

Tizennyolc perc is elég volt, hogy a magyar válogatott kapusa kikészítse az olaszokat

A végeredményhez képest jóval küzdelmesebb mérkőzésen kerekedett ellenfele fölé a válogatott.

Csányi Sándor nehezen tartható, de annál jobban hangzó ígéretet tett

A Ferencvárosból a Premier League-be tartó futballista, Tóth Alex példájára is kitért.

A pofon után a Barcelona kapitánya durván megvádolta a bírót, Flick is kiállt mellette

A katalánok legyőzője már a mérkőzés előtt megtette azt, amire a Real Madrid nem volt hajlandó.

Őrült összeesküvés-elmélet terjed Szoboszlairól a szurkolók körében

Ismét összehasonlították a Liverpool legendájával a magyar válogatott csapatkapitányát.

Bulvár

Szörnyű hír érkezett az eltűnt Egressy Mátyásról

Elhunyt a 18 éves fiatal.

A Trump-kormány borzasztó dolgot mondott Magyarországra, Karácsony Gergely retteghet ettől a mondattól

Donald Trump egy igazán elképesztő dolgot mondott Magyarországról.

Megtalálták az eltűnt tatabányai fiút

Hosszú ideje bolyongott a hidegben, teljesen átfázott.

Ezért nem szabad télen teljesen lehúzni a redőnyt éjszakára: plusz költségekre számíthatsz, ha mégis így teszel

A redőny sokak szemében a téli lakásvédelem egyik alapdarabja, pedig egy apró szokás komoly, rejtett problémák forrása lehet. A baj nem azzal van, hogy használjuk, hanem azzal, hogy hogyan tesszük mindezt.