Jakab Ferenc: Nem az omikron jelenti a végső megoldást a járvány leküzdésére - Már úton van a magyar fejlesztésű spray és vakcina
Biztosan lesznek még kisebb-nagyobb amplitúdóval fellendülő járványhullámok - vetítette előre a koronavírus kilátásaival kapcsolatban a Portfolio-nak adott interjújában Jakab Ferenc virológus.
A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjában működő virológiai laboratórium vezetője úgy vélekedett, hogy jelen pillanatban az oltás az egyetlen hatékony fegyverünk a vírus ellen és nagyon fontos a harmadik oltás felvétele, ugyanakkor szerinte nem javasolt, hogy négyhavonta oltsuk a lakosságot, és a jövőben felértékelődhetnek a koronavírus ellen kifejlesztett gyógyszerek.
A szakemberrel beszéltünk a nyájimmunitás fogalmáról, a többrétegű védekezési stratégia fontosságáról, a hosszabb távú koronavírus-ellenes megoldásról, a pécsi kutatásokról és fejlesztésekről, személyes céljáról, az iskolateremtés lehetőségéről, az élettudományok, azon belül is a biológiai és mikrobiológiai kutatások szerepéről, valamint a vakcinaellenes hangokról is.
Portfolio: Amikor beszélgetünk épp az omikron variáns által kiváltott ötödik hullám fut nagyon gyors ütemben felfelé Magyarországon és a 4. koronavírus elleni oltással kapcsolatban jelent meg ajánlás idehaza. Mi kell ahhoz, hogy elmondhassuk, hogy eljött a járvány utolsó hulláma? Vagy hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy tartósan velünk marad ez a fertőző betegség, csak egyre kevésbé súlyos hullámokban tör ránk és végső soron olyan lesz, mint egy influenzajárvány?
Jakab Ferenc: Ezt most nem tudjuk megmondani és számos nyitott kérdés van még, amire nem tudjuk a választ a jelenlegi információk alapján.
Kizártnak tartom, hogy az omikron variáns elhozza a járvány végét.Ugyan elképzelhető, hogy a gyors terjedés miatt végigfertőzi az egész populációt, és valamilyen szintű védettséget mindenki szerez, de egyrészt ez a védettség nagyon gyorsan el fog kopni.
Másfelől azt is érdemes szem előtt tartani, hogy ha az omikronnál egy durvább variáns érkezik, ami szintén nagyon erősen képes támadni a tüdőt, és szintén súlyos tüneteket okoz, akkor ugyanott vagyunk, ahol a part szakad. Az omikron ellen megszerzett és az idén őszi-téli szezonra már amúgy is kikopóban lévő védettség nem fogja meghozni azt a kívánt immunitásszintet, ami egy ilyen variáns kivédéséhez szükséges. Azt gondolom tehát, hogy nem az omikron jelenti a végső megoldást a járvány leküzdésére. Hogy mit fog hozni a következő szezon, ezt most senki nem tudja megmondani. Azt gondolom, hogy sajnos biztosan lesznek még kisebb-nagyobb amplitúdóval fellendülő járványhullámok, de ezt még nem lehet megjósolni. Az biztos, hogy ez a vírus a felső légúti fertőzéseink palettájába be fog épülni, és hosszú távon számolni kell azzal, hogy ha nem is ilyen szintű járványokat, de kisebb-nagyobb fertőzéseket biztosan fog okozni.
Ez alapján arra készülhetünk, hogy velünk marad a rendszeres koronavírus-elleni oltás is?
A túlzott rendszeres oltás nem jó.
Eddigi tapasztalataink szerint,nem javasolt, hogy négyhavonta oltsunk,mert ez nem egy bevett dolog, és nem tudjuk, hogy az immunrendszer hogyan fog reagálni erre. Hogy éves szinten kell-e adni egy ismétlőt, megint csak a következő szezonban látjuk majd. De azt gondolom, hogy a terápiás célú gyógyszerfejlesztések és az antivirális szerek fejlesztései terén is jelentős előrelépésekre lehet számítani.Jelen pillanatban természetesen az oltás az egyetlen hatékony fegyverünk, de nem gondolom, hogy ez a jövőben is mindig így lesz.
A tüneti kezelésben is segíthetnek ezek a szerek, de ha sikerül olyan gyógyszert fejleszteni, ami a vírus replikációs képességét csökkenti a sejten belül, akkor az egy célzott terápia lehet. Mind a kettőnek van relevanciája, mind a kettőre folynak kutatások, előbb-utóbb ezeknek is meglesz az eredménye.
Ha már az egyéb, koronavírus ellen szóló terápiáknál vagyunk, az azelasztint tartalmazó orrspray, melynek kutatásában Önök Pécsett is aktívan részt vettek, hatásos lehet az omikron és a későbbi variánsok ellen is?
Azt gondolom, hogy az orrspray nem variánsfüggő. A pontos mechanizmusát most vizsgáljuk, hogyan hat sejten belül, de az biztos, hogy ez az omikron ellen is hat. Az erre vonatkozó kísérletek most folynak, van mind laboratóriumi, mind klinikai tapasztalat arra, hogy ez egy hatékony védekezési módszer lehet.
A klinikai tesztelés a várakozásoknak megfelelően halad? Nem lehetne ennek a szernek az újabb alkalmazásának a jóváhagyása gyorsabb, tekintettel arra, hogy ez már egy forgalomban lévő allergia elleni orrspray? Nyilván, aki követi az orrspray körüli híreket, az már használhatja, de ez nem biztos, hogy elég széles kört érint. Ha ez a szer a védekezésünk mindennapos gyakorlata lenne, erősebb lenne a fertőzés elleni pajzsunk, nem?
Ez egy teljesen normális folyamat. Még gyors is. Csak akkor fognak engedélyezni egy szert valamilyen terápiára, ha arra megfelelő klinikai vizsgálatok vannak. Ezt nem Magyarországon csinálják, a klinikai vizsgálatok osztrák és német partnerekkel zajlik. Az első eredmények nagyon biztatóak voltak.
Beszéltünk már az omikron variáns szerepéről és rendkívüli fertőzőképességéről, de azt is említette, hogy a természetes immunitás idővel kikopik. Akkor ezen vírus esetében értelmét veszíti az a fogalom, hogy nyájimmunitás?
A nyájimmunitás akkor érdekes, ha olyan betegség ellen alakul ki, ami egy életen át tartó védettséget ad. Egy olyan betegségnél, ahol az immunitás néhány hónap alatt csökken vagy el is múlik, ott teljesen felesleges nyájimmunitásról beszélni. A hagyományos nátha-koronavírusoknál is tudjuk azt, hogy évről évre újra elkaphatjuk ezeket a betegségeket, hiszen nem alakul ki ellenük hosszú távú védettség. A SARS-2 koronavírus esetében is ez a védettség rövid ideig tart és nem életen át tartó. Ilyen tekintetben szerintem nem érdemes nyájimmunitásról beszélni.
Említettük, hogy a jelenleg hatásos védekezési módunk a vakcina, és kilátásban vannak a célzott koronavírus-terápiák, de az is látható a maszkhasználat, vagy a nyugati országok lépései alapján a kontaktusszám csökkentését célzó korlátozó intézkedések is működőképesek a fertőzés terjedésének lassítása érdekében. Ön is úgy gondolja, hogy a többrétegű védekezés lenne célszerű egy ilyen omikron variáns ellen is?
Csak annak van értelme. Mindig is azt mondtuk, hogy az oltás egy nagyszerű dolog, egyértelműen a járvány csökkentését tudja eredményezni, de önmagában nem elég. Csak akkor lesz elég, ha azt a három alapvető járványügyi intézkedést, hogy maszkhasználat, kézfertőtlenítés és távolságtartás betartjuk, csak akkor van értelme az oltásnak. Hiszen tudjuk jól, hogy az oltás nem véd meg attól, hogy elkapjuk a betegséget, hanem attól véd, hogy súlyos, intenzív osztályt igénylő vagy akár halálos kimenetelű fertőzést kapjuk el. És azt is tudjuk, hogy az oltottak is fertőzhetnek, ezért kiemelten fontos, hogy ők is hordják a maszkot és próbálják ők is csökkenteni ezáltal a járvány terjedését.
Felértékelődik most a harmadik oltás szerepe?
A harmadik oltás nagyon fontos az egyéni és a járványügyi védekezés szempontjából is, mert az egyértelműen bizonyított, hogy az első két alapoltás felvétele után a harmadik, megerősítő oltás egy erősebb és hatásosabb védelmet biztosít.
Ennek fényében van-e különös jelentősége a speciális omikron elleni vakcináknak?
Minél speciálisabb egy vakcina, annál jobb. Ezzel a megoldással a hatékonyság fokozását lehet elérni, például a hatásossága a 80%-ról 95%-ra emelkedik. Egy vakcina, ami a teljes S fehérjét tartalmazza, ez egy nagy fehérje, rengeteg olyan régió van rajta, ami ellen a szervezet antitestet termel. Ha abból néhány kiesik, az a hatékonyságot csökkenti, de nem szünteti meg teljesen. Nagyon fontos az omikron elleni speciális vakcina, de azt is gondolom, hogy hosszú távon nem ez lesz a megoldás. Egy olyan multivalens vakcina létrehozása lesz a megoldás, ami az összes korona és a jövőbeni variánsok ellen is véd. Ezen több laboratórium is dolgozik, többek között mi is Pécsen. Ennél többet erről a jelenlegi fázisban nem árulhatok el. De ettől még a most alkalmazott vakcinák is jók, hatékonyak, maximum egy kicsit kevésbé, mint egy célzott variáns elleni.
A pécsi kutatásokat és fejlesztéseket már érintettük, de melyek azok a konkrét projektek, amelyektől a legnagyobb eredményeket várják?
Nagyon sok esetben már az állatkísérletes fázisban vagyunk, most ezek dominálnak. Három projektet emelnék ki. Az egyik a legelső Covid-projekt, ami az országban elindult: az ELTE-Richter-ImmunoGenes-PTE konzorcium, amelyet Kacskovics Imre professzor úr vezet. Ez egy fehérjealapú gyógyszerfejlesztés, ez is bőven az állatkísérletes szakaszban van. A másik projektünk az igazi magyar fejlesztésű orrspray, mert a korábban már említett azelasztin tartalmú orrspray már egy létező szer. Ezt a spray-fejlesztést a mohácsi Profil Kft.-vel közösen folytatjuk. Erről a vállalatról azt érdemes tudni, hogy steril tojásokat gyárt és szállít szerte a világba. A velük közös fejlesztésünknek az az alapja, hogy egy IgY ellenes antitestet termeltetünk csirkében, szárnyasokban a vírus ellen, elsősorban a tojásából tisztítjuk. Ez egy könnyen, relatív olcsón elvégezhető eljárás. Mivel ez testidegen az emberi szervezet számára, nyilván nem lehet intravénásan beadni, mint a humán IgG-t, hanem az IgY-t felszínen, lokálisan lehet alkalmazni, és az a terv, hogy egy orrspray formájában, a nyálkahártyára juttatva több órán keresztül megvéd az orrba érkező vírusoktól, és nem engedi bekötni a receptorokhoz, nem engedi a sejteket megfertőződni. Ez is az állatkísérletes szakaszban van már. Ezek mellett van két vakcinafejlesztésünk is folyamatban: az egyik egy pécsi céggel, a másik a Cebina biotechnológiai céggel. Ezek szintén az állatkísérletes szakaszban vannak. Ezek teszik ki munkánk nagy részét, de folytatjuk az egyéb vizsgálatokat is, az antivirális gyógyszerek és szerek hatékonyságtesztelése is folyamatos, bár az első időszakhoz képest csökkenő intenzitású. Természetesen a vírussal folytatott alapkutatási kísérleteket és vizsgálatokat is végezzük.
Ha és amennyiben ez a magyar fejlesztésű orrspray hatásosnak bizonyul, és engedélyezik, akkor akár egy tömegrendezvényre történő érkezés előtt lesz ajánlott használni?
Igen, de itt nagyon sok még a kérdőjel. Jelen pillanatban azt vizsgáljuk, hogy például hány órán keresztül biztosít védelmet az orr nyálkahártyájára juttatott antitest. Az a tervünk, hogy ez a szer úgy működjön, hogy ha tudom, hogy egy zárt közösségbe, térbe megyek, akkor előtte ezt befújom, eltelítem a nyálkahártyát ezzel az IgY-nal, és ha valaki tüsszent mellettem, aki pozitív, nem tud megfertőzni, vagy nem olyan dózisban. Tudjuk, hogy ez egy dózisfüggő betegség, ha kisebb dózist kapok, akkor enyhébb tünetekkel vészelem át, vagy meg sem fertőződöm. Ha a beszippantott, belélegzett vírusok háromnegyedét megköti mondjuk, akkor az már egy óriási eredmény, még akkor is, ha utána enyhe tünetekkel átvészelem a betegséget.
Ha kisebb dózis kerül be a szervezetbe, akkor a továbbadás kockázata is kisebb?
Így van.
Hogyan érzékeli, az elmúlt két évben felértékelődött az élettudományok szerepe, főleg ha a források allokációját illeti?
Úgy gondolom, hogy igen. Nyilván az élettudományok szerepe is, de a biológiai és mikrobiológiai kutatások szerepe is felértékelődött. Két példát mondok. Az egyik, hogy már 2014 előtt is minden előadásunkon elmondtuk azt, hogy a denevérek által hordozott vírusok nagyon komoly veszélyt rejtenek magukban, és erre oda kell figyelni. Ezt nemcsak mi mondogattuk, hanem nemzetközi szintű kutatók is szerte a világon ezen a véleményen voltak. Nem véletlenül fejlesztettük 2012-ben a BSL 3-as laboratóriumot, és nem véletlenül kezdtük el ennek a magasabb szintre emelését 2015-ben.2017-ben adtuk át a Pécsi Tudományegyetem 4-es biológiai biztonsági laboratóriumát (BSL), és akkor nagyon sokat kaptunk hideget, meleget, mind a lakosság, mind a szakmai közösség köréből, hogy minek Magyarországra vagy Pécsre egy 4-es szintű laboratórium.
Mi azt mondtuk, hogy higgyétek el, hogy a jövőben ennek lesz szerepe. Nem kellett sokat várni, és én sem gondoltam, hogy ez ilyen hamar be fog következni. 2020 óta az országban zajló koronavírus-kutatás 99 százalékában benne van a laboratóriumunk is. Akik akkor kétkedtek, azoknak egyértelmű bizonyítékot adott a történelem, hogy igenis van ennek jelentősége. A rengeteg negatív hozadéka mellett azért a járványnak több pozitív hozadéka is van. Az egyik az, hogy jobban odafigyelünk a fertőző betegségek kutatására, felderítésére, az ellenük való védekezésre és ennek a megfelelő tudományos és kutatási forrással való dotálására. A másik, hogy végre megtanultunk online megbeszélni, és az utazás nem vesz el több órát az életünkből napi szinten. Az informatikai fejlesztést mindenféleképpen magával hozta a járvány.
Vannak-e még olyan tervek, szintlépések a pécsi intézetnél, amelyek kapcsán a tudományos közösség ismét összevonhatja a szemöldökét, hogy ezt meg minek?
Mindig lehet fejleszteni, de ennek most már fizikális okai vannak, nem tudjuk nagyobbra építeni az épületet. Most inkább azt kell kihasználnunk, ami van. Talán az egyetlen személyes célom, amit még szeretnék elérni, az az iskolateremtés. Ha bármi történik velem, hagyjak magam után egy iskolát, ami tovább viszi Pécsen a virológiai kutatásokat. A fiatalok képzését és az utánpótlás-nevelést tartom most nagyon fontos feladatomnak.
Ehhez kapcsolódhat az a kérdésem, hogy mennyivel lett népszerűbb ez az irány a hallgatók körében? Könnyebb kutatókat csábítani Pécsre akár azok után, hogy a pécsi virológusok sokat szerepelnek a nagy nyilvánosság előtt?
Sajnos nem lett látványosan népszerűbb. Nincs annyival nagyobb érdeklődés, mint ahogy nőtt a népszerűsége az intézetnek. Van egy-egy érdeklődő, de nincs az a dömping, hogy tömegek akarnának ide jönni dolgozni. Pedig lehetőségünk, forrásunk is lenne rá. Amikor Amerikában voltam, akkor tapasztaltam meg azt, hogy annyit tankoltam a kocsiba, amennyi belefért, nem annyit, amennyi a pénztárcámban volt. Hazajöttem Magyarországra, és megtanultam azt, hogy annyit tankolok, amennyi a pénztárcámban van. Ugyanez van most a felvételek tekintetében, néhány évvel ezelőtt akartunk felvenni embert, nem volt rá keret. Most van rá keret, de nincs ember. Nagyon nehéz fiatalokat toborozni, ez egy óriási probléma.
A tudomány egyik fontos jellemzője - amit lehet, hogy a laikus emberek kétkedve fogadnak -, hogy ki meri mondani, amikor egy kérdésre nem tudja a választ és ezzel igyekszik nem hiú ábrándokat és reményeket táplálni az emberekben. Ezzel kapcsolatban kérdezném, hogy egy ilyen környezetben, miközben a tudomány a koronavírus elleni küzdelemben bizonyított, elég ha csak a hatásos vakcinák gyors kifejlesztésére gondolni, mi lehet az oka az erőteljes, rengeteg országra jellemző vírusszkepticizmusnak, vakcinaellenességnek?
A kérdés első felére az a válaszom, hogy egy kutatónak ki kell tudni azt mondani, hogy nem tudjuk. Ha nem mond ilyet, akkor ő nem kutató. A kutatás nyitott kérdésekre keresi a választ. Aki azt mondja, hogy mindenre tudja a választ, az hazudik. Ezek után mondom azt, hogy a kérdés második felére nem tudom a választ.
De ennek ellenére van valami sejtése, megérzése, megfejtése?
Azt gondolom, hogy nagyon sokat ront a helyzeten a közösségi média, a mérhetetlen tudáshalmaz, amivel elárasztjuk az embereket. Most mindenki mindenhez ért, mindenki virológus, vakcinológus meg epidemiológus lett ebben az országban. Az a baj, hogy egyszerűbb elolvasni egy háromsoros Facebook-bejegyzést és azt elhinni, mint a szakemberre hallgatni.
Sokan nem hiszik el azt, hogy mi itt Pécsett például azért dolgozunk, mert ez a munkánk, szeretjük, és szeretnénk segíteni. Nagyon kevés olyan ember van, aki egy Facebook-bejegyzés után utánamegy az ott olvasottaknak. A másik, hogy a társadalmunk a kölcsönös bizalomra épül. Nem is olyan régen beszélgettem erről egyik kolléganőmmel és nagyon érdekes dolgot mondott: ha én szőke hajat szeretnék, elmegyek a fodrászhoz, ő ráken valamit a hajamra, és szőkén távozom. Ha meg akarok venni egy házat, ami hitellel terhelt, akkor az ügyvéd készít egy 20 oldalas szerződést, megoldja, én aláírom, és boldogan távozom. Mert bízom benne.
Akkor a kutatóban miért nem bízunk? Miért nem hisszük el, hogy ő azért tanult és azért dolgozik, és azért választotta ezt a hivatást, hogy segítsen, és boldogan, egészségesen éljünk?
Az a baj, hogy ez a kölcsönös bizalom rendült meg az emberekben, mert mindenben hátsó szándékot sejtenek, és ez nem jó. Nincs bizalom és ez világszinten is látszik.
A pécsi virológusok Facebook-oldalon keresztül, valamint az Ön és kollégái megszólalásai alapján egyértelmű volt a trend, hogy Önök kutatókként arra törekedtek, hogy a bizalmat kiépítsék. Ennek nem volt Önökre nézve egy olyan következménye, hogy a szkeptikusok táborának céltáblájává váltak? Kaptak ilyen támadásokat, fenyegetéseket? Egyáltalán hogyan lehet, érdemes ezekre reagálni?
Sehogy. Rengeteg fenyegető hangú levelet kapok én is személyesen, és ez nyilván rosszul esik az embernek, de aztán az ember megtanulja ezt kezelni. Ezzel együtt kell élni.
forrás: portfolio.hu
A borítóképen Jakab Ferenc. Fotó: Csortos Szabolcs
Ön szerint esélyes a Tisza Párt a Fidesz leváltására?
hírek innen, onnan
Most érkezett: Súlyos vonatgázolás történt Sződligetnél
A vonatgázolás körülményeit még vizsgálják.
Erről a mondatról azonnal felismerhető egy intelligens ember a kutatók szerint
Van egy jellegzetes mondat, ami alapján a kutatók szerint szinte azonnal meg lehet állapítani, hogy valaki különösen okos. Nem harsány, nem...
Rejtve süthetnek csak kismalacot a budapesti adventi vásáron
A malacsütés miatt vegán aktivisták feljelentették a rendezvény Facebook oldalát is.
Illik pénzt adni karácsonyra? Ha megteszed, csakis így csináld
Nem mindenki örül neki, és az sem mindegy, hogyan adják át.
Így tedd meghitté a nappalidat 10 perc alatt – a lakberendezők ünnepi trükkjei
Az ünnepi hangulat nem csak a karácsonyfán múlik. Egy-két apró változtatással a nappalid pillanatok alatt melegebbé, hangulatosabbá...
A szlovák sztártörténész mondta ki a kegyetlen igazságot Trianonról, bődületes vallomást tett a tudós
A szlovák történész nem volt elfogult.
Tíz megyei jogú város polgármestere elutasította Szita Károly javaslatát a nem létező Tisza-adó elítélésére
A szürreális kezdeményezést Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének kormánypárti elnöke, Kaposvár polgármestere tette, aki...
Berágtak a németek, bekérették az orosz nagykövetet
Oroszország „nagyon is valós" fenyegetést jelent Németország biztonságára nézve - jelezte a német külügyi tárca. SzerintükMoszkva...
Feketelistára kerülhet Mohamed Szalah
Ha nem figyelnek az ügynökével, feketelistára kerülhet.
Rekordot döntött idén a kormányablakok ügyfélforgalma
Az országban működő több mint 300 kormányablak még egyetlen évben sem bonyolított akkora ügyfélforgalmat, mint idén november végéig -...
Háromszáz új munkahelyet teremt a Rheinmetall új beruházása Szegeden
Háromszáz új, kifejezetten magas képzettséget igénylő munkahelyet teremt Szegeden a német Rheinmetall beruházása, amely ahhoz is...
Duna House: kifulladt az őszi adásvételi lendület az ingatlanpiacon
Vegyes képet mutatott a hazai ingatlanpiac novemberben: miközben az adásvételek száma visszaesett az őszi csúcshoz képest, a...
Sport
EL: Gróf káprázatos védése mellett az UEFA sem ment el szó nélkül - videó
A Ferencváros kapusa óriásit védett a Rangers elleni mérkőzés hajrájában.
Szoboszlai olyat tett, amire Liverpool-középpályás Steven Gerrard óta nem volt képes
A magyar válogatott középpályás zsinórban 21 mérkőzést játszott végig 90 percben a Premier League-ben és a Bajnokok Ligájában – ilyen teljesítményre utoljára Steven Gerrard volt képes...
Meglepő, ki válthatja Xabi Alonsót a Real Madridnál, világbajnok játékost nézett ki magának a Barcelona - külföldi körkép
Ezek voltak a legfontosabb és legérdekesebb csütörtöki hírek a külföldi foci világában és a nemzetközi átigazolási piacon.
Így áll az Európa-liga tabellája a veretlen Fradival az élmezőnyben
A magyar bajnok egyike a négy még veretlen csapatnak.
Klopp is beszállt a Szalah-botrányba, más a véleménye, mint Szoboszlainak
A Liverpool korábbi sikeredzője elmondta, mit visel nehezen az egyiptomi csatár.
Önkívületi állapotba került a Fradi kapusa, majd ráugrott saját edzőjére
Gróf Dávid, Ötvös Bence és Tóth Alex is ugyanazt a pillanatot emelte ki a Rangers elleni győzelemből.
Újabb topigazolásra készül a Liverpool, a szezon egyik legjobbját igazolná le
Úgy tűnik, a Liverpool megtalálta Mo Szalah utódját.
Keane máris összeállította hétvégi kezdőcsapatát, a Rangers edzőjét feldühítették
A továbbjutását bebiztosító FTC trénere reagált arra is, hogy beállította Nyilasi Tibor rekordját.
Keane könnyű győzelemről beszélt, majd odaszólt a bírónak: "Rosszul húzták be a vonalat, mi is megnéztük és nekem lesnek tűnt"
A Ferencváros vezetőedzője szerint sokkal jobb csapat voltak, mint a Rangers.
A skót rekordbajnokot is legyőzte, gyakorlatilag továbbjutott a Ferencváros az El-ben
Hat forduló után 14 ponttal áll a magyar aranyérmes.
EL: "A Ferencváros a mélybe taszította a Rangerst"; Varga a "goal machine" - lapszemle
A szigetországi lapok jobbnak látták a Fradi játékosait.
Görbicz Anita a közösségi oldalán osztotta meg nagy fájdalmát
A koprábbi világklasszis szerint mindent a csütörtökön elhunyt Róth Kálmánnak köszönhet.
Bulvár
A rendeletet aláírták. 65-91 éves nyugdíjasok készüljetek.
A képviselők a kormány előterjesztését egyhangúlag, 181 igen szavazattal támogatták.
Ekkorát már rég égett Orbán Viktor
Milliárdokat ölt eddig Orbán Viktor Brüsszel és az Európai Unió szidalmazásába. Óriásplakátok, népszavazások, televíziós műsorok és a végén egy nagy semmi. Sőt, mi történt valójában? Magyarországon javult
Régi-új szabály éledt fel a rendelőkben: ha ez nincs nálad, el se jutsz az orvosig
Egyre több helyen be engednek az orvosi rendelőkbe enélkül.
Közel olyan veszélyes, mint az azbeszt, mégis sok lakást ezzel szigetelnek: fibrózist és tüdőrákot is okozhat
A hazai építkezések egyik legnépszerűbb anyagát már több helyen betiltották.
Gáspár Evelin honvédségi géppel utazott Moszkvába, szerinte a tolmács „nagyon cukin beszélt magyarul”
A tárgyalások után a moszkvai magyar nagykövetséget is megnézte.
Orbán Viktor: Vége van
Orbán Viktor szerint az EU egy tolvonással megszünteti az egyhangúság követelményét a befagyasztott orosz vagyon ügyében, ezzel megszűnik a jogállamiság; Magyarország tiltakozik, és a jogszerű állapot helyreállí
Elképesztő szabályt hozott be Pintér Sándor az alkalmazottaira, elmondta az okát is a rendkívüli intézkedésnek
Pintér Sándor belügyminiszter nyilatkozott: különleges szabályt vezetett be a beosztottaknak, ami nagy vitát indított.
Leitatta 11 éves kislányát egy anya, majd közösült előtte a párjával, és végignézte, hogyan erőszakolja meg gyermekét a férfi
A horrorszülők megpróbálták bevonni a gyermeket is a szexjátékukba, majd döbbenetes dolgokra kényszerítették. Megszületett a jogerős ítélet. Csak erős idegzetűeknek!
Elfogtak tíz buszvezetőt, illetve jegyellenőrt
Vesztegetés miatt indult eljárás ellenük. Két főt őrizetbe vettek.
Közleményt adott ki a budapesti amerikai nagykövetség, 10 millió dollárt ajánlanak információkért
Jutalmat kínál fel az Egyesült Államok Külügyminisztériuma.
Különös dolgokat fedeztek fel Vitályos Eszter testén, döbbenetes ami leszűrhetünk a fura jelekből
A videó felkavarta a közösségi médiát, a nézők hevesen reagáltak, és egymásnak feszülő vélemények árasztották el a kommentszekciót.
A három leggyorsabb daganat
A daganatos betegségek hazánkban évente több mint 30 000 ember haláláért felelősek. Az elmúlt évtizedekben számos ráktípus túlélési arányai javultak az orvostudomány fejlődésének köszönhetően, azonban a kü
- Csökkent a gázolaj ára
- Leszakadt egy vasúti felsővezeték Érdnél, jelentős késésekre kell számítani
- NAV: sok változást hoz a jövedéki szabályozásban az új törvény
- A nagy magyar zebrafelmérés
- Az E.ON nevével visszaélve téveszthetik meg a lakosságot
- Így úszható meg a hosszú várakozás a horvát autópálya-kapuknál
- A talált madárfiókák többsége nem árva, nem szorul megmentésre, ne szedjük össze őket!
- Már csak pár napig lehet pályázni az ingyen falfestékre
- Hosszú hétvégi változások, kedvezmények a vasúton
- A miskolci vonalon késnek a vonatok
- Online térképen láthatóak a tervezett áram- és gázszünetek az E.ON oldalán
- Nagy összegű készpénzzel érkezik az Európai Unióba? Akkor erre figyeljen!
- Szombaton hat helyszínen lesz Retro Véradás
